OVERGROUND Dancing Cities - Budapest

A francia szervezésű All We Can Do nemzetközi táncfilm projekt 2012-ben indult, majd Párizs, Brüsszel és London után, 2018-ban érkezett Budapestre, hogy magyar koreográfusok mozdulatain keresztül láttassa a város jól ismert tereit és rejtett zugait. A hazai kortárs táncélet több generációja képviseltette magát a forgatáson, mely során tíz rövidfilm és az OVERGROUND Dancing Cities – Budapest című táncfilm született. Amit látunk, az az operatőr és a táncosok 'pas de deux'-je, melynek célja a spontaneitást és a fel-felbukkanó tökéletlenséget magába záró különleges pillanatok megragadása. Egysnittes improvizációk, kockázatvállalás, ahol az előadók gyakran kilépnek komfort zónájukból. Őszinte, érzékeny, különleges atmoszférájú etűdök sorozata.

Az All We Can Do / Budapest koprodukció a Parallel Művészeti Alapítvány táncfilm projektjének része, melynek célja a műfaj népszerűsítése és a magyar táncfilmkészítés ösztönzése. Mindez olyan programok révén, mint a kétévente megrendezésre kerülő Szerpentin Táncfilm Fesztivál, a Mi a tánc? dokumentumfilm klub, vagy a nemzetközi fesztivál együttműködésekkel megvalósuló magyar táncfilm vetítések.

Az Arno Schuitemaker (NL): If You Could See Me Now c. előadáshoz kapcsolódó program. A vetítés hossza: 18'45". Ingyenesen látogatható, de előzetes regisztrációhoz kötött (előzetes regisztráció: info@parallelalapitvany.hu ). Vetítési turnusok: 19:00 / 19:30 / 20:00 / 20:30 / 21:00 / 21:30

www.parallelalapitvany.hu
www.allwecando.net

Előadók: BERGER Gyula, CUHORKA Emese, FÜLÖP László, LADJÁNSZKI Márta, LŐRINC Katalin, NAGY Csilla, RÓZSAVÖLGYI Zsuzsa, ÚJVÁRI Milán, VADAS Zsófia Tamara, VASS Imre
Rendezők, producerek: Bertrand GUERRY, Thibaut RAS
Produkciós asszisztens: Marie PONS
Szervezés: Parallel Művészeti Alapítvány
Koordinátor: PINTÉR Gábor
Támogatók: Corinthia Hotel Budapest, Budapesti Francia Intézet

„A jó táncfilm (…) nemcsak a táncosról, a mozgásáról, a mozgásban megélt jelenlétéről, hanem táncos és tér közös dinamikájáról, a kettő kapcsolódásának lehetőségeiről, élő ember és külső környezet intim, belső viszonyairól is mesél. (…) Az OVERGROUND Dancing Cities – Budapest című tizennyolc perces táncfilm minden képkockája ilyen. Elejétől végig rezonál. Nem csak a benne szereplő tíz magyar táncos-koreográfus az általuk kiválasztott helyszínekre, az operatőr a szeme előtt zajló spontán táncmonológokra, a rendező az eltérő karakterű táncmonológok kerekded filmmé formálására... De rezonálnak a hangok a mozgásra, a mozgás a hangokra, ahogy a külső, városi zajok is a táncosok által keltett hanghatásokra, azaz minden mindenre (és ez, meg kell hagyni, autentikusabb bármilyen aláfestő zenénél). Egy puhán gomolygó, hiperérzékeny rezonanciafelhő ez a tizennyolc perc, annak minden képi, hangi és mozgásbeli aspektusával, és bár az összkép az alkotói-előadói szenzorok élességét tekintve meglehetősen egységes, minden szereplő és minden tánc megtalálja benne a maga hangsúlyait: a saját „történetét”, saját hangját, saját csöndjeit.”
Králl Csaba: Maszk nélkül, Élet és Irodalom, MŰBÍRÁLAT - TÁNC - LXIV. évfolyam, 21. szám, 2020. május 22.