BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Az előadás után Králl Csaba tánckritikus, szakíró beszélget Molnár Csaba rendezővel. Mindenkit szeretettel várunk!
Szín- és jelmez-őrjöngés, catwalk, bálványimádás, pofátlanság.
Ahogy Boccaccio Dekameronja, úgy ez a darab is egyszerre vet számot tabuval, erkölcsi-vallási kérdésekkel és a hős szerepének megkérdőjelezhetőségével. Molnár Csaba iróniával, erotikával és szenvtelenül mutatja be inspiráló és frivol történeteit. A közönséges és a szent, a bűnös és az erényes, a komikus és a tragikus között ide-oda ingázva alkot képet a jelenről, ítéletek nélkül, felszabadultan.
„A tengerparton elzárt, unatkozó, netfüggő, wellnesskultuszban verdeső, nudista, babonás vagy épp bűntudattal terhelt fiatalok sziporkázva adják egymásnak a stafétát. Egyszer mintha Beckett, máskor mintha Terry Gilliam, Greenaway vagy Pál apostol skiccelte volna fel a szavak nélküli, fiktív tábortűzi jeleneteket. A feltehetően jó hangulatú, felszabadult próbák és a mediterrán mentalitás átsejlenek az előadás szövetén.” (Artner Szilvia Sisso, Magyar Narancs)
Molnár Csaba a Budapest Táncművészeti Szakközépiskolában kezdte táncművészeti tanulmányait.
Az innen kikerült alkotók sokan máig is közösen dolgoznak, és friss energiákat hoznak a magyarországi kortárstánc szférába. Ennek a generációnak a munkáiban felszámolódni látszanak a hierarchikus rendszerek, a darab már nem csupán a koreográfus, hanem az egész társulat közös munkájából születik. A szereplők már nemcsak a „vezető” utasításainak engedelmeskedve táncolnak, de értelmi szerzőként is hozzájárulnak a koncepcióhoz. Ez az új generáció magabiztosan és megerősödve vállal szerepet korunk előadóművészeti életében. A BUTI után 2007-től a brüsszeli P.A.R.T.S. iskolában tanult, melyet Anne Teresa De Keersmaeker alapított (a világhírű Rosas táncikonja). A P.A.R.T.S. szintén olyan művészeti képzésben részesíti növendékeit, melyben a táncos nem csupán előadó, de a koncepció megalkotásában is aktív szerepet vállaló gondolkodó lény.
Négy olyan darabban is szerepelt alkotóként, ami megnyerte az évente kiosztott legjobb táncelőadásnak és koreográfusnak járó Lábán Rudolf-díjat (Bloom!: CITY (2011), Hodworks: Basse Danse (2012), Dányi–Molnár–Vadas: Nyúzzatok Meg (2014), Hodworks: Pirkad (2014)). A Nyúzzatok meg és Pirkad című előadásokat beválogatta az Aerowaves hálózat is abba a nemzetközi húszas listába (419 jelentkezőből!), ahová az év legjobb új alkotásait keresik fiatal koreográfusoktól.
Rendező: Molnár Csaba
Alkotók és előadók: Cuhorka Emese, Dányi Viktória, Márcio Canabarro, Marco Torrice
Zene: (montázs) J. Mahler, J.S. Bach, I. Stravinsky, C. Janequin, Mizsei Zoltán
Jelmez: Molnár Csaba
Fény: Dézsi Katalin
Produkciós vezető: Rácz Anikó
Producer: SÍN Kulturális Központ
Az előadás után Králl Csaba tánckritikus, szakíró beszélget Molnár Csaba rendezővel. Mindenkit szeretettel várunk!
Szín- és jelmez-őrjöngés, catwalk, bálványimádás, pofátlanság.Ahogy Boccaccio Dekameronja, úgy ez a darab is egyszerre vet számot tabuval, erkölcsi-vallási kérdésekkel és a hős szerepének megkérdőjelezhetőségével. Molnár Csaba iróniával, erotikával és szenvtelenül mutatja be inspiráló és frivol történeteit. A közönséges és a szent, a bűnös és az erényes, a komikus és a tragikus között ide-oda ingázva alkot képet a jelenről, ítéletek nélkül, felszabadultan.
„A tengerparton elzárt, unatkozó, netfüggő, wellnesskultuszban verdeső, nudista, babonás vagy épp bűntudattal terhelt fiatalok sziporkázva adják egymásnak a stafétát. Egyszer mintha Beckett, máskor mintha Terry Gilliam, Greenaway vagy Pál apostol skiccelte volna fel a szavak nélküli, fiktív tábortűzi jeleneteket. A feltehetően jó hangulatú, felszabadult próbák és a mediterrán mentalitás átsejlenek az előadás szövetén.” (Artner Szilvia Sisso, Magyar Narancs)
Molnár Csaba a Budapest Táncművészeti Szakközépiskolában kezdte táncművészeti tanulmányait.
Az innen kikerült alkotók sokan máig is közösen dolgoznak, és friss energiákat hoznak a magyarországi kortárstánc szférába. Ennek a generációnak a munkáiban felszámolódni látszanak a hierarchikus rendszerek, a darab már nem csupán a koreográfus, hanem az egész társulat közös munkájából születik. A szereplők már nemcsak a „vezető” utasításainak engedelmeskedve táncolnak, de értelmi szerzőként is hozzájárulnak a koncepcióhoz. Ez az új generáció magabiztosan és megerősödve vállal szerepet korunk előadóművészeti életében. A BUTI után 2007-től a brüsszeli P.A.R.T.S. iskolában tanult, melyet Anne Teresa De Keersmaeker alapított (a világhírű Rosas táncikonja). A P.A.R.T.S. szintén olyan művészeti képzésben részesíti növendékeit, melyben a táncos nem csupán előadó, de a koncepció megalkotásában is aktív szerepet vállaló gondolkodó lény.
Négy olyan darabban is szerepelt alkotóként, ami megnyerte az évente kiosztott legjobb táncelőadásnak és koreográfusnak járó Lábán Rudolf-díjat (Bloom!: CITY (2011), Hodworks: Basse Danse (2012), Dányi–Molnár–Vadas: Nyúzzatok Meg (2014), Hodworks: Pirkad (2014)). A Nyúzzatok meg és Pirkad című előadásokat beválogatta az Aerowaves hálózat is abba a nemzetközi húszas listába (419 jelentkezőből!), ahová az év legjobb új alkotásait keresik fiatal koreográfusoktól.
Rendező: Molnár Csaba
Alkotók és előadók: Cuhorka Emese, Dányi Viktória, Márcio Canabarro, Marco Torrice
Zene: (montázs) J. Mahler, J.S. Bach, I. Stravinsky, C. Janequin, Mizsei Zoltán
Jelmez: Molnár Csaba
Fény: Dézsi Katalin
Produkciós vezető: Rácz Anikó
Producer: SÍN Kulturális Központ
EMMI, Départs, Európai Unió Kultúra Programja, NKA, Új Előadóművészeti Alapítvány
