Félelem a fekete dobozban

Kiállító művészek:
Roy Andersson, Martin Brand, Dominic Gagnon, Valeriya Gay Germanika, Paul Harrison & John Wood, Leopold Kessler, Krzysztof Kieślowski, Andree Korpys & Markus Löffler, Theo Ligthart, Anne Robertson, Jay Rosenblatt

Kurátorok:
Molnár Edit, Marcel Schwierin

A félelem jelenléte egyre erősödik a tömegmédiában. De vajon miként tudjuk megalapozott félelmeink reprezentációját megkülönböztetni azoktól, amelyeket a média gerjeszt? A kiállítás a mozgógép nyelvén keresztül vizsgálja félelmeink eredetét, hatásmechanizmusát és erősödő befolyását társadalmunkra.
A projekt alapját a hallei Werkleitz Fesztiválon 2010. őszén bemutatott filmek jelentik, A félelem a fekete dobozban azonban a kiállítótér és a mozgókép kapcsolatát is vizsgálja, azt, ahogyan az utóbbi években a „mozi” elfoglalni látszik a kiállítótereket. A fekete doboz – amely kollektív félelmeink metaforájaként is szolgálhat – sötét, de nem félelmetes. Arra invitálja a nézőt, hogy közelebbről vegye szemügyre a jelent meghatározó kondíciókat, újragondolja társadalmi, politikai és egzisztenciális félelmeink alapjait, anélkül azonban, hogy maga is félelmet generálna.
A kiállítás a Werkleitz Egyesület és a Trafó Galéria együttműködésében jött létre.

Csizmadia Alexa: Amitől félnünk kell | Műértő


Kürti Emese: Jelentések a korszakhatárról
 | Magyar Narancs

Hornyik Sándor: Az erőszak és a félelem teste | tranzitblog

Libor Anita: Ámulat és rémület a Trafóban |
 film.hu


Muladi Brigitta: A félelem a miénk | artportal

Kísérőprogramok:
Félelem a kisvárosban - Marcel SCHWIERIN & Daniel HERRMANN prezentációja
2011. január 12. 18h
› Trafó Kávézó

A prezentáció keretében a Werkleitz Médiaművészeti Központ igazgatója, Daniel Herrmann és a Félelem a fekete dobozban című kiállítás egyik kurátora, Marcel Schwierin beszél a Werkleitz korai éveiről és azokról a szempontokról, amelyek e politikailag elkötelezett fesztivál létrejöttéhez hozzájárultak az egykori Kelet-Németország egy falujában. A biennálé első eseménye 1996-ban vegyes reakciókat és élénk kritikai érdeklődést váltott ki a helyi kulturális közegből. A pár évvel korábban egyesült Németország kölcsönös bizalomhiány és félelem rajzolta háttere előtt a kortárs kurátori elképzelések – melyeket a vidéket megrohanó fiatal, lelkes (egykori) nyugat-német értelmiségiek képviseltek – hamar konfliktusba kerültek a falu közösségével. A kulturális csere és fordítás e látszólag helyi érdekű története segítségünkre lehet annak megértésében, hogy miként alakította a félelem és a gyanakvás a hidegháborús éveket követően Európa politikai és társadalmi viszonyait.

Filmvetítés:
Stau - Jetzt geht's los
Thomas HEISE, 1992, 16mm, 82’ (német nyelven angol felirattal)
2011. január 12. 20h
›Trafó Kávézó

A film egy trilógia első epizódja, amely az NDK-ban modellértékű iparvárosról, Halle-Neustadtról szól, ahová egykoron magas fizetésekkel csábították a munkaerőt. A kilencvenes évek elején szembeszökő jelenlétű, aggasztó skinheadmozgalom bemutása miatt a film nagy felfordulást okozott – a politikai bal és jobb oldalon egyaránt. A neustadt-i neonáci fiatalok mindennapjait követve a rendező az egyik fiú családját mutatja be közelebbről. E radikális nézeteket valló fiatalokról készült, bevállalós portréfilm célja nem a félelemkeltés vagy a félelem megtagadása, hanem a német egyesülés után kialakult társadalmi helyzet vizsgálata és megértése.