Hegymozgatás hat lépésben

Kísérőprogram

2022. március 8. (kedd) 18:30 

Marguerite Duras est – Női alkotók a filmművészetben

helyszín: Francia Intézet

további info

Kiállító művészek: Lida Abdul, Ouassila Arras, Győri Andrea Éva, Camille Henrot, Kapwani Kiwanga, Maria Laet

A kiállítás Liberty Adrien kurátor, a Budapesti és a Párizsi Francia Intézet (La Collection) és a Trafó Galéria együttműködésében valósult meg.

Megnyitó: 2022/02/11 19:00
Látogatható:  2022/02/12 - 2022/03/27

A kiállítás handoutja letölthető innen.

A megnyitó keretében Liberty Adrien kurátor, Ouassila Arras és Győri Andrea Éva képzőművészek tárlatvezetést tartanak 19 órától.

A Hegymozgatás hat lépésben című kiállítás a művészek Brazíliától Algérián, Egyiptomon és Tanzánián át Afganisztánig terjedő személyes táj-értelmezésein keresztül egy meditatív utazásra invitálja a látogatókat. A globális kérdéseket is érintő, ugyanakkor intim és szubjektív nézőpontú jelenetek teret engednek a költőiségben és az absztrakcióban rejlő lehetőségeknek és ezáltal új utakat nyitnak a sérelmek és sérülések kezelésére is. A kiállítás így egy szelídebb, az embert, a nem emberi létezőket és a természetet eggyé olvasztó jövő felé mutat.

A kiállítás olyan világokba kalauzolja a nézőt, ahol az ismétlődő cselekvéssorok terápiás folyamatok katalizátoraivá válnak. Ouassila Arras (*1993, Franciaország) gyengéd és puha textil-installációja második bőrként borítja be a galéria padlóját. A hennával színezett és órákon át kefélt szőnyeg Algéria sérült tájaihoz és azokhoz a művész gyerekkorából ismert jellegzetes mozdulatsorokhoz kapcsolódik, melyekkel rituálisan jelölték meg az algériai hegyi juhok szőrét.

Maria Laet (*1985, Brazília) Föld (Parque Lage) című videója egy nagyobb műegyüttes része, melyben a művész arra tesz kísérletet, hogy finom gesztusokkal gyógyítsa be a föld felszínét. A videóban a művész aprólékos öltésekkel varrja össze a talajt, ez a sajátos hímzés azonban nem dekoratív célból történik, hanem azért, hogy rámutasson a helyreállítás küzdelmes voltára, hiábavalóságára és szükségszerű átmenetiségére. Kapwani Kiwanga (*1978, Kanada) Vumbi című videójában az a végeláthatatlan, monoton rítus látható, ahogy a művész Tanzániában, a száraz évszakban egy fa leveleit tisztogatja a rárakódott finom porrétegtől (szuahéli nyelven vumbi), hogy az lassan visszanyerje valódi színét. A fát tisztogató óvatos mozdulatsorok egyszerre feleslegesek  hisz tudható, hogy a fát hamarosan úgyis újra beborítja a por – , ugyanakkor a levelek vörösből újra zölddé törölgetésének gyengéd és festői aktusai is egyben.

Hogyan kalibrálható újra a környezethez fűződő viszonyunk a pusztulás és az összeomlás közepette és miből nyerhetünk új reményeket? A kiállításon látható művek nagyszabású tettek és stratégiák helyett alig észrevehető és első pillantásra hiábavalónak tűnő, gyengéd lépésekkel közelítenek a reziliencia kiépítése felé. Lida Abdul (*1973, Afganisztán) Amit ébredés után láttunk (What we saw upon awakening) című videómunkája a fizikai és mentális helyreállítás folyamataihoz kapcsolódik. A videóban férfiak egy csoportja látható, akik gondosan összehangolt mozdulatokkal igyekeznek lebontani egy kabuli bombázás során megsérült épületet. A videó egy szürreális vízió egy rom dekonstrukciójáról és elmélkedés a háború utórengéseiről; a pusztítás, az elfogadás és a megújulás hatásainak szövevényéről.
Camille Henrot (*1978, Franciaország) Egyiptomban forgatott Cynopolis című filmje kóbor kutyák, turisták, régészeti ásatáson dolgozó munkások és egy Kairó külvárosában szemetet válogató nő mozdulatai közötti kapcsolódásokra irányítja figyelmünket. Az emberi és a kutya perspektívája között folyamatosan váltakozó kép újra és újra kibillent megszokott nézőpontunkból. A fetisizált műemlékek és a körülöttük heverő műanyagszemét megjelenítésével a Cynopolis arra kérdez rá, hogy hogyan szervezik kulturális örökségünkhöz és történelmünkhöz fűződő viszonyunkat az élők és a holtak, az állatok és az emberek, a turisták és a helyi közösségek, illetve az, hogy milyen értéket társítunk ezekhez a lényekhez, helyszínekhez és anyagokhoz. Győri Andrea Éva (*1985, Magyarország) érzéki és finom rajzai olyan folyamatok lenyomatai, melyek egy megváltozott testhez való alkalmazkodáshoz, a gyógyuláshoz, a feltérképezéshez, és a saját test feletti kontroll -fizikai, mentális és érzéki szinten történő- visszavételéhez kapcsolódnak. 

A kiállítás terét a látszólag értelmetlen gesztusok, az ismétlések és visszajátszások, a feltérképezés, a korrekció, a rendszerezés, a szortírozás, a javítás és a szétszálazás mozdulatai töltik be; melyek egy-egy lépéssel közelebb vihetnek bennünket ahhoz, hogy megbékéljünk a számunkra otthont adó – külső vagy belső – tájakkal.

Támogató: Budapesti Francia Intézet, FRAC Lorraine, CNAP, NKA, Káli Kövek

Kép: Camille Henrot: Cynopolis, 2007-2009. állókép a videóból (Film super 8 & DVCAM, 10') © ADAGP Camille Henrot. A művész és a kamel mennour galéria (Párizs / London) jóvoltából.



TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA
Pénztár nyitvatartás:
  • nagytermi előadásnapokon: 17h - előadás vége + 30 perc, max. 22h
  • stúdió- és klubelőadás napokon: 17h-20h30
  • egyéb napokon: 17h-20h
Trafó Galéria nyitvatartás:
  • Előadási napokon 16-22h.
  • Nyitva: kedd-vasárnap: 16h-19h
  • Hétfőnként zárva.
Elérhetőségek
Közérdekű

Médiapartnerek

Együttműködő partnerek