2016 őszén ismét egyhetes fesztivált rendez az UH Fest. Ennek keretében, október 2. és 9. között több mint negyven koncertre kerül sor Budapest különböző klubjaiban és kulturális helyszínein – a programokat nyilvános beszélgetések, workshopok és előadások is kísérik. Az elmúlt évekhez hasonlóan az UH Fest nyitóestje ismét a Trafóban lesz október 2-án, vasárnap, a Dwarfs of East Agouza, Sote, a Killing Sound és Alpár lesznek a fellépők. Október 8-án, a fesztivál zárónapján az UH Fest visszatér a Trafóba, hogy The Bug, Lázár Gábor, illetve Heather Leigh lépjenek a színpadra.
A Dwarfs of East Agouza trió egy szerencsés véletlennek köszönhetően alakult meg. Kairóban ugyanabba a házba költözött Alan Bishop, aki a Sun City tagjaként freak/free/psych folk mozgalmak egészét inspirálta, a Sublime Frequencies kiadóval pedig még a világzene tág fogalmába sem beleférő zenéket jelentet meg (itt basszusgitáron és szaxofonon játszik); aztán Sam Shalabi gitáros, a montréali improvizatív és avant rock szcéna központi alakja; és ott élt Maurice Louca is, aki hangmintákból építkező szólómunkái mellett több, az arab zene határait tágító együttesnek is tagja (pl. Alif). A trió egy, improvizációkból összeállított dupla lemezt adott ki idén, Bes címmel. Zenéjükben számos hatás találkozik, a hagyományos arab zenétől az etnofunkon és krautrockon át a szabad improvizációig. De nem is ez az igazán nagyszerű és meglepő benne, hanem az, hogy mennyire természetes egységet alkotnak: szinte észre sem venni, hogyan megy át, mondjuk egy afrikaias motívum egy szétbomló improvizációba, majd vissza. Mintha mindez mindig is együvé tartozott volna.
https://thedwarfsofeastagouza.bandcamp.com/
https://www.facebook.com/thedwarfsofeastagouza/
Ata Ebtekar, a hamburgi születésű, Teheránban élő zenész és hangművész első Warp-megjelenése (2002) óta használja a Sote nevet; azóta olyan kiadóknál jöttek ki lemezei, mint a Sub Rosa, a Digitalis, a Morphine és az Opal Tapes. Meggyőződése, hogy „a szabályokat és formulákat szükséges dekonstruálni és újragondolni”. Zenéjének forrását – legyen az perzsa klasszikus zene, elektronikus tánczene, vagy éppen 1978-79-es hangfelvételek az iráni forradalomról – algoritmikus transzformációknak veti alá. Poliritmikus, mikrotonális művei úgy absztraktak (még a kísérleti elektronikához szokott fülek számára is), hogy közben megőrzik életerejüket és drámaiságukat.
http://www.sotesound.com/
https://soundcloud.com/sotesound
A basszuszenei örökségére büszke Bristol legújabb meghatározó kollektívája a Young Echo. Ennek négy tagja, Vessel, Jabu, El Kid és Chester Giles alkotja a csoporton belül a tánczenétől legnagyobb távolságot tartó Killing Soundot. A sötét, misztikus ambient és a dub végletekig redukált változatát játsszák, élőben improvizálva vasakon és saját építésű hangszereken. Minden hangnak és visszhangnak, kórusmintának, fegyverkattanásnak és zúgásnak jelentősége van, de azt is mondhatjuk, hogy a hagyományos zenei jelentések feloldódnak zenéjük negatív terében. „Összejövünk Vessel lakásán, eszünk valami bonyolult, fura kaját, aztán együtt szomorúak leszünk és írunk egy kilenc perces ambient darabot” - jellemezte Jabu a munkamódszerüket a Wire-nek. Egyelőre egy négyszámos és egy egyoldalas EP (a Blackest Ever Blacknél), egy kazetta fele és néhány remix a megjelent életművük.
https://www.youtube.com/watch?v=R3wzu35elDw
https://soundcloud.com/blackest-ever-black/ks-clips-2
Zalkai Bálint, azaz Alpár a Farbwechsel kiadó és a kicsit acides, kicsit house-os, kicsit technós Silf szintijammelő duó alapítója Mikolai Martin mellett. Szólóban a türelmesebb, aprólékosabb és „leíróbb”, részben a német kozmikus hagyományban, másrészt nagyon is a jelenben gyökerező moduláris elektronikus zenében utazik. 2015-ös lemeze, a Tropic Daze az év egyik legjobb magyar vonatkozású kiadványa volt.
https://soundcloud.com/alpaar/sets/tropic-daze-jj-funhouse-007-2015
https://farbwechsel.bandcamp.com
A Dwarfs of East Agouza trió egy szerencsés véletlennek köszönhetően alakult meg. Kairóban ugyanabba a házba költözött Alan Bishop, aki a Sun City tagjaként freak/free/psych folk mozgalmak egészét inspirálta, a Sublime Frequencies kiadóval pedig még a világzene tág fogalmába sem beleférő zenéket jelentet meg (itt basszusgitáron és szaxofonon játszik); aztán Sam Shalabi gitáros, a montréali improvizatív és avant rock szcéna központi alakja; és ott élt Maurice Louca is, aki hangmintákból építkező szólómunkái mellett több, az arab zene határait tágító együttesnek is tagja (pl. Alif). A trió egy, improvizációkból összeállított dupla lemezt adott ki idén, Bes címmel. Zenéjükben számos hatás találkozik, a hagyományos arab zenétől az etnofunkon és krautrockon át a szabad improvizációig. De nem is ez az igazán nagyszerű és meglepő benne, hanem az, hogy mennyire természetes egységet alkotnak: szinte észre sem venni, hogyan megy át, mondjuk egy afrikaias motívum egy szétbomló improvizációba, majd vissza. Mintha mindez mindig is együvé tartozott volna.
https://thedwarfsofeastagouza.bandcamp.com/
https://www.facebook.com/thedwarfsofeastagouza/
Ata Ebtekar, a hamburgi születésű, Teheránban élő zenész és hangművész első Warp-megjelenése (2002) óta használja a Sote nevet; azóta olyan kiadóknál jöttek ki lemezei, mint a Sub Rosa, a Digitalis, a Morphine és az Opal Tapes. Meggyőződése, hogy „a szabályokat és formulákat szükséges dekonstruálni és újragondolni”. Zenéjének forrását – legyen az perzsa klasszikus zene, elektronikus tánczene, vagy éppen 1978-79-es hangfelvételek az iráni forradalomról – algoritmikus transzformációknak veti alá. Poliritmikus, mikrotonális művei úgy absztraktak (még a kísérleti elektronikához szokott fülek számára is), hogy közben megőrzik életerejüket és drámaiságukat.
http://www.sotesound.com/
https://soundcloud.com/sotesound
A basszuszenei örökségére büszke Bristol legújabb meghatározó kollektívája a Young Echo. Ennek négy tagja, Vessel, Jabu, El Kid és Chester Giles alkotja a csoporton belül a tánczenétől legnagyobb távolságot tartó Killing Soundot. A sötét, misztikus ambient és a dub végletekig redukált változatát játsszák, élőben improvizálva vasakon és saját építésű hangszereken. Minden hangnak és visszhangnak, kórusmintának, fegyverkattanásnak és zúgásnak jelentősége van, de azt is mondhatjuk, hogy a hagyományos zenei jelentések feloldódnak zenéjük negatív terében. „Összejövünk Vessel lakásán, eszünk valami bonyolult, fura kaját, aztán együtt szomorúak leszünk és írunk egy kilenc perces ambient darabot” - jellemezte Jabu a munkamódszerüket a Wire-nek. Egyelőre egy négyszámos és egy egyoldalas EP (a Blackest Ever Blacknél), egy kazetta fele és néhány remix a megjelent életművük.
https://www.youtube.com/watch?v=R3wzu35elDw
https://soundcloud.com/blackest-ever-black/ks-clips-2
Zalkai Bálint, azaz Alpár a Farbwechsel kiadó és a kicsit acides, kicsit house-os, kicsit technós Silf szintijammelő duó alapítója Mikolai Martin mellett. Szólóban a türelmesebb, aprólékosabb és „leíróbb”, részben a német kozmikus hagyományban, másrészt nagyon is a jelenben gyökerező moduláris elektronikus zenében utazik. 2015-ös lemeze, a Tropic Daze az év egyik legjobb magyar vonatkozású kiadványa volt.
https://soundcloud.com/alpaar/sets/tropic-daze-jj-funhouse-007-2015
https://farbwechsel.bandcamp.com
