Román nyelven, magyar és angol felirattal.az előadás előtt:
KÜLÖNÓRA
Tompa Andrea színikritikus beszélget Stefano Bottoni történésszel a román állambiztonság levéltáraiban folyó munkáról, arról, hogy milyen múltfeldolgozás folyik Romániában, mi hozzáférhető és mi nem. Mit csinálnak az egykori ügynökök és milyen tévképzetek, mitológiák élnek a társadalomban a Szekuritátéval kapcsolatban. Szó lesz majd Szilágyi Domokos ügynökmúltjáról is, melyet Stefano Bottoni tárt fel.
az előadás után:
BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Tompa Andrea Gianina Cărbunariu rendezővel beszélget. Mindenkit szeretettel várunk!
1981-ben egy őszi reggelen falfirkák jelentek meg egy északkelet-romániai százezer fős kisvárosban, Botosánban. „Többet nem viseljük el az igazságtalanságot ebben az országban!” vagy „Szabadság! Követeljük az emberi jogok tiszteletben tartását!” – szóltak a krétával írt mondatok.
A román titkosszolgálat hosszú és alapos munkával kiderítette, hogy a dolog mögött egy mindössze 16 éves középiskolás fiú áll, Mugur Calinescu. Még meglepőbb volt, hogy a tette nemcsak ártatlan diákcsíny volt, de átgondolt forradalmi akció is, amivel tágabb közönséget szándékozott elérni. Persze semmi esélye nem volt az egyik leghathatósabb titkosszolgálattal szemben. Gianina Cărbunariu ennek a fiatal hősnek a történetét meséli el, akit egyenként hagynak el az ismerősei, mivel megfenyegeti őket a Securitate, és akinek az élete nem is fejeződhet be másként, mint tragikusan.
„[A] srác magánya megrendítő, zsigeri tapasztalattá válik a többiek vele ápolt viszonyát figyelve. Cărbunariu azt mondja, olyan történetet akart elmesélni, amelyben a nézők egy nagyszerű hőssel szembesülnek. Mert Romániának ma szüksége volna ilyen hősökre, teszi hozzá. És szerintem nem csak Romániának.” (Jászay Tamás, szinhaz.net)
Gianina Cărbunariu neve Magyarországon nemcsak a 20/20 című előadása kapcsán ismert, ami a marosvásárhelyi "fekete tavaszról" szól és szinte minden lehetséges díjat elnyert, hanem azért is, mert darabjait szívesen játsszák a hazai kőszínházak is (pl. Stop the Tempo vagy Kebab).
A Nyitrai Nemzetközi Színházi Fesztivál (Divádelná Nitra) hat társulatot kért fel a posztszocialista blokkból arra, hogy a Párhuzamos életek — a 20. század a Titkosrendőrség szemével című projekt részeként egy-egy dokumentumszínházi előadást készítsenek, ennek a keretében készült ez a darab is. (Magyar oldalról a Szputnyik Hajózási Társaság vett részt a projektben Reflex című produkciójukkal.)
Író és rendező: Gianina Cărbunariu
Díszlet és jelmeztervező: Andrei Dinu
Koreográfus: Florin Fieroiu
Fénytervező: Andu Dumitrescu
Zene: Bobo Burlăcianu
Előadók: Catalina Mustata, Gabriel Răuta, Mihai Smarandache, Silvian Valcu, Alexandru Potocean
