„Pásztor: Isten bevezetett a cigánysorba, hogy megmutassam, mit jelent igazán, képmutatás nélkül szeretni. Testvérem, megtértél már Istenhez?
Elemér: Nem.
Cápa: Töki, térjé’ meg. Nagyon jó!
Halálka: Egész másabb azóta az élet
Elemér: Másabb?
Cápa: Van értelme. Nem iszunk, nem cigizünk, megyünk a Boschba dolgozni.
Elemér: És azt se csináljátok?
Cápa: Nem-nem. Asse.
Pásztor: Istennek nem tetsző a cuccozás. Öl, butít, nyomorba dönt.”
Egy kelet-magyarországi kisváros lakóival beszélgettünk. Nem botrányt kerestünk, hanem kíváncsiak voltunk, milyen az élet egy ilyen településen, mik a problémák, törésvonalak. Kutatásunk során egy szociológus segített eligazodni a terepen. A polgármestertől eljutottuk az uzsorásig, a református lelkésznél ült a csapat egyik fele, míg a másikat egy szabadkeresztény szekta pásztora térítette, a cigánysorról pedig a cukrászdába siettünk, hogy elcsípjük a település utolsó zsidó lakóját. Megtapasztaltuk ennek a világnak az anomáliáit, beleláttunk a szépségeibe és a keserveibe. Ebből a közös élményből - történetek, alakok, helyzetek együtteséből - formálódott a képzelet szülte Büdöskút és lakóinak története.
Volt egy kút. Beledöglött egy ló. Bebüdösödött. Azt mondják, innen kapta a kisváros a nevét: Büdöskút. Azt is mondják, hogy a zsidók ugráltak bele a háborúban. Meg azt is mondják, hogy a cigány férfiak odaszöktették a lányokat, mert a kút aljából nyílik a város alatti kanyargós kazamatarendszer. De azt nem mondja senki, hova is futnak a földalatti utak. Máshogy nem is lehet tán megtudni, csak, ha mi is beugrunk a kútba.
Szereplők: Békési-Szombati Anett, Hartai Petra, Horváth Dániel Dudu, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Zola
Produkciós menedzser: Szőke Tímea
Látványtervező: Fekete Anna, Illés Haibo
Zenész: Horváth Dániel Dudu
Technikus: Bredán Máté
Dramaturg: Varga Zsófia
Szociológus: Bazsalya Balázs
Rendező munkatársa: Péter Benjámin
Rendező: Barcsai Bálint
Író, koncepció: Gábor Sára
A darab szövege megjelent a Kortánc - Mai magyar színdarabok című kötetben, a Selinunte Kiadónál.
"Ami az online verzióban látható, azt a színházban nem láthatta a közönség. A jelenetek sorrendje is megcserélődik. Bizonyos gesztusok és párbeszédek is megváltoznak. Nagyon izgalmas folyamat."
"Vannak apró gesztusok, pici lépések, de megoldás nincs, legfeljebb a mesében, a szürrealitásban. Az egész előadáson érződik, hogy alapos utánajárással, sok gondolkodással, érzékeny hozzáállással hozták létre. (...)Ha másért nem, Hartai Petráért is érdemes lenne megnézni ezt az előadást. De még annyi másért érdemes."
"Magyarország problémájáról szól – ezt a problémát egy szóval úgy lehetne összefoglalni: együttélés."
"Nekem az, hogy idegen világokba kiránduljak, kutassak, emberekkel beszélgessek, és ebből írhassak, ez maga a Kánaán. Megunhatatlan. "
rögzített beszélgetés
"Gábor Sára etnodrámájában kimozdították és megfelelő(bb) helyre pozicionálták a kutyaportéka kifejezést. Az előadás címe, akárcsak maga a történet, valós interjúanyagból, szociológiai kutatásból ered, s így enged be minket még jobban a szereplők közé. Akik előszeretettel kutyaportékázzák a nagyot mondó, csak szavakkal segítő vezetőket, miközben alapvetően a többségi társadalom nevezné semmirekellőnek és mihasznának a roma közösséget általánosan."
"Büdöskúton vagyunk, a hely már a nevében hordozza azt a borzongató vidéki magyar legendáriumot, amiről rengeteg gyereknek mesélnek egykorvolt kutakra hivatkozva, a rasszizmus magját gondosan és idejében elültetve. Költői, hogy éppen ebben a többségi tudatalattiban megképződött dögkútban nyílik meg ennek a magyarságba hiába igyekvő családnak a varázslatos másik világ, ahol zsidó aranyak is vannak, nem mellékesen a Coop mesébe illő valósága alatt."
Függetlenül Egymással KHE, Maszk Egyesület, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
Az V. TITÁNium Színházi Szemle Trafó-díjas előadása.
FÜGE Produkció | |
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház | |
MASZK Egyesület (Szeged) | |
TITÁNium Színházi Projekt |
"Az előadás egyik csúcspontja a közeli büdöskútban tett álombeli látogatás, ami az elveszettnek hitt kislány keresésével indul, majd szédítő világokat jár be, a hajdani, helybéli zsidók elrejtett holmijainak megtalálásától a zsibbatag ébredésig. Nem tudom, milyen mértékben találták készen a Hartai Petra és Szabó Zola kettőse által gyönyörűen előadott mese szövegét, de az biztos, hogy az a sokarcú, magyarországi cigány folklór cikkcakkos meséinek minden elképesztő elemét tartalmazza. Pazar írói, mi több, költői munka."