Fekete-fehér cirkusz, egy párra és egy pajzsos-varjúra; a formabontó trió akrobatikát és éneket ötvöz egy olyan furcsa környezetben, ahol minden nyomot hagy maga után.

Az életben a legritkább esetben alakulnak a dolgok terv szerint. Sokszor van úgy, hogy mindenki egyszerre akar beszélni, ezért már nem is halljuk meg egymást. Az egy térben való együttélés, ha különbözőek vagyunk, nem is olyan egyszerű... Burleszk és abszurd, a Baro d’evel a közös élet szédületéről mesél, egy olyan életről, amelyben mindig lehet improvizálni, újragondolni és végső soron bármi történjék is az élet úgyis megy tovább…

A férfi, a nő és a madár ebben a folyamatosan változó térben próbálnak együtt maradni, ám ez csak veszélyes de örömteli egyensúlytalanságban lehetséges. Ebben a világban mintha minden csak azért létezne, hogy megzavarják vagy átlépjék. Örömjáték, szívmelengető és költői, akár egy szürreális álom.

A Là egy diptichon első része, egyfajta prológus, amely bevezeti nézőit a Baro d’evel szavak nélküli világába, egy lecsupaszított, nyers világba; ami látszólagos kietlensége ellenére maga az élet. A Baro d'evel olyan egyedi nyelvezetű francia-katalán duó, amelyet Blaï Mateu Trias, katalán bohócok fia és Camille Decourtye alkot, aki lovak és karavánok között nőtt fel. 2000 óta tevékeny az alapvetően cirkuszi társulás, bejárták a világot, az alapító és előadó Camille és Blaï Mateu mellé a Trafó színpadán még Gus, a tréfás kedvű pajzsos varjú csatlakozik.