1500 Ft (Trafó bérlet érvényes)
Baron nagyon sokat tud a hangzásról: egy többszáz fős teremben is tisztán hallatszik a leghalkabb hang is, a döbbent figyelemről is gondoskodik (Killerjoey koncert, 2005. április 9. Trafó). Joey Baron első szóló-dob koncert turnéjának alkalmából érkezik hozzánk. Egyfajta küldetésként vezetve célja kiteljesíteni a dobról mint hangszerről, annak zenei lehetőségeiről alkotott képünket. Figyelmének fókuszában nem a dobolás, vagy annak technikai aspektusa, hanem a ZENE áll. Nagyon sok rendkívüli dobos között azon néhány közé tartozik, akik egymagukban képesek a zene nagyságával, ünnepélyességével átszellemíteni a teret és a hallgatóságot. Joey Baron által megvalósított szellemiség előtti tiszteletünk jeléül mi is csatlakozunk eszköztelenségéhez: egy dobszerelés, egy fellépő, székek, a résztvevők. A többi a ZENE.
\Elemi szinten számomra a dob a legegyszerűbb hangszer, és magas fokú kvalitások esetén is csak ritkán nyűgöz le egy dobszóló. A hangmagasság hiányát gyakran a csillogó-villogó technikával és az ösztönzenélés előtérbe kerülésével igyekeznek pótolni, amitől a zeneiség és az esetleges mondandó elvész: ilyenkor a dobos nem csinál egyebet, mint demonstrálja, hogy rendesen végzi a napi gyakorlatokat. Joey Baronnál aligha tanulhat meg ember többet a hangszer technikai fortélyairól, mégsem ez a megragadó benne. (…)Vagyis ilyen értelemben a legnehezebb hangszer mégiscsak a dob, a kevesebb zenei kifejezőeszköz helyes arányítása - vagy Baron értelmezésében - szóra bírása nem sikerülhet bárkinek.
Végső Zoltán kritikája a Killerjoey koncertjéről (ÉS, 2005. április 15.)
