Kárhozat Kertje - A Mozgó Ház Alapítvány új előadása

Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet… (Zsoltárok könyve)

A Kárhozat Kertje nem valamiféle természeti objektum, hanem olyan arisztokratikus területenkívüliség, ahol nem a tett számít, hanem a szándék; nem a történés, hanem az állandóság; nem az élet eseménye, hanem a lét végzete. Bukott angyalok, vágyakozó démonok által megszállt ember-töredékek, lelki válságoktól gyötört és meghasonlott torzók jelennek meg ennek a kertnek a peremén. A Racine-szövegek értelmezésén alapuló, klasszikus kiindulópont ellenére – vagy talán éppen azért –, a kortárs világ mindennapjainak szorongásai és kétségei izgatják őket. A kert középpontjában a Férfi és a Nő lelki és testi gyönyöre és fájdalma áll.

A Kárhozat Kertjében feltűnő alakok szorongásai, fájdalmai és szenvedélyei a történeten keresztül – a hazugság veszélye nélkül – többé már nem ragadhatók meg, ezért az előadás különös hangfoszlányokból álló zeneiségbe és groteszk képzettársításokra épülő, jelenetfoszlányokból álló költőiségbe menekül, és válik posztmodern operává. A tér halott ürességét, letisztult hidegségét a képalkotás fokozott jelenléte ellensúlyozza, melyhez apokrif és gnosztikus iratoknak, Jean Racine drámáinak, Rainer Maria Rilke és Weöres Sándor verseinek, és a Zsoltárok könyvének szöveg-töredékei, valamint kortárs zene-, tánc- és videó-fragmentumok társulnak.

Hudi Lászlót a Mozgó Ház Társulás alapítójaként, rendezőjeként és művészeti vezetőjeként ismerik Magyarországon. Hudi 1981 óta foglalkozik színházzal, alapvetően a független struktúrában. Művészeti pályáját a pantomimmel kezdte, majd fokozatosan fordult a színházi kifejezés más formái felé, akkor még mint színész-táncos. Josef Nadj Théâtre JEL társulatának alapító tagja és a párizsi/orléans-i székhelyű együttessel 1986-94 között bejárja a világot. Ezalatt megismerkedik a nyugat-európai színjátszás vezető irányzataival és önálló rendezésekkel, koreográfiákkal jelentkezik. A Mozgó Házzal 8 év alatt számos nemzetközi sikert ért el, de 2003 óta egy részben megújult társulattal dolgozik.

Apokrif és gnosztikus iratoknak, Jean Racine tragédiáinak, Rainer Maria Rilke és Weöres Sándor verseinek, és a Zsoltárok könyvének szöveg-töredékeiből írta: Imre Zoltán, Hudi László és a Társulat

Zenéjét szerezte: Barna Balázs és Gryllus Samu
Előadók: Gőz István, Kövesdi László, Kővári Eszter Sára, Pereszlényi Erika, Pintér Gábor, Réti Anna, Szabó Réka, Szász Dániel és Urbanovits Krisztina Zenészek: Bujtor Balázs – hegedű, Gulyás-Nagy György – brácsa, Mészáros Krisztina – hegedű, Kántor Balázs - cselló
Dramaturg: Imre Zoltán
Díszlet: Hudi László és Szirtes Attila
Kellék: Haraszti Janka
Technikai vezető és fény: Szirtes Attila
Művészeti asszisztens és videó: Vajna Balázs
Produkciós asszisztens: Bor Adrien
PR-asszisztens: Jávor Zsófia
Szervezés: Salamon PiroskaSzínházi és zenei rendezés: Hudi László