2200 Ft / diák: 1700 Ft (Trafó bérlet nem érvényes)
A friss Gramophone-díjas Budapesti Fesztiválzenekar a Trafó színpadán! A theresienstadti koncentrációs táborban komponált megrázó Ullmann-opera, az Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond a szeptemberi bemutató után három napon keresztül újra látható. Egy lenyűgöző zenemű, egy torokszorító történet Lukáts Andor rendezésében, Fischer Iván művészeti vezetésével!
„Maga a cselekmény nagyon egyszerű: a diktátor, Atlantisz császára háborút indít az egész világ ellen, a Halál pedig - amikor értesül erről - sztrájkba lép. Nem halhat meg senki sem. A Halál, mint mondja, nem rosszat tesz az emberekkel, hanem segít, gyomlál, nem fájdalmat okoz, hanem megszabadít a szenvedéstől. Ne éljenek vissza vele háborús vezetők.” /Fischer Iván, Élet és Irodalom, 2007. szeptember 7./
A zeneszerző-karmester Viktor Ullmann 1898-ban született Csehországban, német nyelvű zsidó családban. Iskoláit Bécsben végezte, Schönberg tanítványa, majd Alexander Zemlinsky asszisztense volt a Prágai Operaházban. Amikor 1942-ben a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták, már a prágai zenei élet ismert alakja volt, csaknem negyven művel, köztük két operával a háta mögött. Itt komponálta a sztrájkba lépő halálról szóló operáját. A próbák 1944 nyarán kezdődtek el Theresienstadtban, az októberre kitűzött bemutató azonban elmaradt, mert a darabot betiltották. A közreműködők többségét, köztük Ullmannt is átszállították Auschwitzba.
A Theresienstadtban raboskodó Hans Adler 1955-ben könyvet írt a „mintatáborról”. Ebben hosszan foglalkozott Ullmann operájával, de az csak 1975-ben derült ki, hogy Adlernek a partitúrát is sikerült megmentenie. A szenzációs felfedezés után nem kellett sokat várni: a mű ősbemutatója 1975. december 16-án volt, az amszterdami Bellevue Színházban, 31 évvel Ullmann halála után. A megrázó és csodálatos operát azóta a világ számos dalszínháza műsorára tűzte, Magyarországon 2007. szeptemberében a Művészetek Palotájában került sor a premierre.
Az Ullmann-opera Theresienstadtban tervezett, végül elmaradt előadásának résztvevői közül egyetlen személy, a Halál szerepét éneklő cseh Karel Berman élte túl a koncentrációs táborok poklát. Az ő hagyatékából került elő a terezíni emlékmúzeumban őrzött próbafüzet, amelybe saját szólamát és a próbák során elhatározott zenei és szövegváltoztatásokat jegyezte fel.
A füzet lapjainak másolatából 2007. október 20. és november 5. között kiállítás látható a Trafó kávézójában.
„A szerző (…) közép-európai zenei nyelvében ott visszhangzik a cseh hagyomány, Alban Berg érzelemmel telített modernizmusa, Kurt Weill fanyar songjainak érdes harmóniavilága és a koncentrációs táborban is mély hittel ápolt német tradíció. Ám e sokféleség csak színezi, csillámló részletekkel gazdagítja a nagy tehetségű szerző autonóm zenei világát. Az Atlantisz császára parabola a javából, a Halál itt nem arat, éppen hogy sztrájkol.(…) Ullmann zeneszerzői kvalitásait számomra egyértelműen igazolta, hogy a parabolából egyenesen következő szatirikus, ironikus hangvétel mellett az emelkedett, patetikus, egy szerelmi kettősben pedig líraira váltó tónus egy pillanatra sem vált a paródia prédájává, Ullmann tökéletesen egyensúlyozott a kötélen, nem billent át egyik oldalra sem, parodistaként és (ezúttal elkoptathatatlannak tűnő nagy szó következik) humanista hitvallóként is végig hiteles maradt. Ebbéli benyomásunkat egészen biztosan az is erősítette, hogy a pálca helyett göcsörtös faággal vezénylő Fischer Iván remek munkát végzett, nem billentette ki az interpretációt valamelyik lehetséges irányba, ha valami, akkor ez tényleg kongeniális előadás volt.” /Molnár Szabolcs, Magyar Narancs/
Rendező: Lukáts Andor
Művészeti vezető: Fischer Iván
Szereplők:
Overall császár: Molnár Levente (bariton)
A halál: Cseh Antal (basszus)
Bubikopf: Kiss Noémi (szoprán)
A dobos: Mester Viktória (mezzo)
Harlequin, A katona: Megyesi Zoltán (tenor)
A hangszóró: Gábor Géza (basszus)
Jelmeztervező: Nagy Viktória
Karmester: Julian Kuerti
Az előadásra szóló jeggyel ingyenesen meg lehet tekinteni a Holokauszt Emlékközpont kiállításait, valamint az előadások napján 18:30-19:30 között részt lehet venni a Tomi című foglalkozáson, melynek során egy, a terezíni lágerben élő család életébe pillanthatunk be egy olyan képeskönyvön keresztül, amit egy festőművész apa rajzolt kisfia harmadik születésnapjára. A könyv egyszerre dokumentum és fikció: színes album a gettó mindennapjairól, a vágyakról, a megnyugtatóvá rajzolt félelmekről, az elveszített életről, és a remélt jövőről.
További információk, kritikák az előadásról
Interjú Fischer Ivánnal az előadás kapcsán
Részlet az operából (más előadókkal):
