Az ImPulzus estjén Kálmán Gábor Nova című kötetéről beszélget Benedek Anna, Lengyel Imre Zsolt és Pogrányi Péter - Tamás Zsuzsa vezetésével.
Kálmán Gábor regénye, a Nova Jasna Horka, egy szlovák falucska lakóit vonultatja föl előttünk úgy 200 esztendőre vissza-visszatekintve. Bár talán van benne latin áthallás is, a cím a direkttermő szőlőre utal, amelynek gyilkos bora nemzedékek elhülyítéséről gondoskodott és gondoskodik a Kárpát-medencében. Itt mindenki részeg vagy bolond, nincs kiút, a kitörési kísérletek kudarcba vagy visszatérésbe fulladnak. (részlet Saly Noémi laudációjából Kálmán Gábor Bródy-díja kapcsán)
"Mintha a szerző újra és újra ugyanannak a történetnek futna neki, mindig elölről kezdve, ugyanazok az ellenállhatatlan erők sújtják-roppantják össze a figurák életét a legkülönbözőbb sorsok esetén is. Ugyanakkor van egy nagy ív, egy nagy hanyatlástörténet is, amely áthatja a kötetkompozíciót: emiatt a történelem előrehaladásával a szövetkezetesítés, a szocializmus évtizedei, sőt a háború is – a végpont felől nézve legalábbis (a rendszerváltás utáni, posztkommunista nézőpont felől) – aranykorrá stilizálódnak."(Pogrányi Péter, Műút)
„Jasná Horka sáros, ódon és trágyaszagú. A szóbeszéd gyorsan terjed arrafelé. Az olvasó is gyors képet kaphat a település viszonyairól. Gyorsat és bizonytalant, ami aztán történetről történetre bővül, és lapról lapra újraíródik.” (Vass Norbert, Irodalmi Jelen Online)
Az okos feladványok valójában nem a Nova legfontosabb alkotóelemei: inkább csak ürügyek a szerző számára, hogy tanulmányozhassa az emberi test, az elme és a psziché működését, az emberben dúló sötét erők szeszélyes játékát, és az állati ösztönöket, ami az embert kegyetlenné és lelkiismeret nélkülivé teszi. De kelet-európai véglényeken innen és túl Kálmán Gábort talán a legjobban az a rejtély foglalkoztatja: miért nem pusztult még el ez az égetni való világ, amire már oly sokan mondták ki a végítéletet?” (Hercsel Adél, prae.hu)
Nova - részlet:
http://kalmangabor.blog.hu/2011/11/07/nova_reszlet
Kálmán Gábor regénye, a Nova Jasna Horka, egy szlovák falucska lakóit vonultatja föl előttünk úgy 200 esztendőre vissza-visszatekintve. Bár talán van benne latin áthallás is, a cím a direkttermő szőlőre utal, amelynek gyilkos bora nemzedékek elhülyítéséről gondoskodott és gondoskodik a Kárpát-medencében. Itt mindenki részeg vagy bolond, nincs kiút, a kitörési kísérletek kudarcba vagy visszatérésbe fulladnak. (részlet Saly Noémi laudációjából Kálmán Gábor Bródy-díja kapcsán)
"Mintha a szerző újra és újra ugyanannak a történetnek futna neki, mindig elölről kezdve, ugyanazok az ellenállhatatlan erők sújtják-roppantják össze a figurák életét a legkülönbözőbb sorsok esetén is. Ugyanakkor van egy nagy ív, egy nagy hanyatlástörténet is, amely áthatja a kötetkompozíciót: emiatt a történelem előrehaladásával a szövetkezetesítés, a szocializmus évtizedei, sőt a háború is – a végpont felől nézve legalábbis (a rendszerváltás utáni, posztkommunista nézőpont felől) – aranykorrá stilizálódnak."(Pogrányi Péter, Műút)
„Jasná Horka sáros, ódon és trágyaszagú. A szóbeszéd gyorsan terjed arrafelé. Az olvasó is gyors képet kaphat a település viszonyairól. Gyorsat és bizonytalant, ami aztán történetről történetre bővül, és lapról lapra újraíródik.” (Vass Norbert, Irodalmi Jelen Online)
Az okos feladványok valójában nem a Nova legfontosabb alkotóelemei: inkább csak ürügyek a szerző számára, hogy tanulmányozhassa az emberi test, az elme és a psziché működését, az emberben dúló sötét erők szeszélyes játékát, és az állati ösztönöket, ami az embert kegyetlenné és lelkiismeret nélkülivé teszi. De kelet-európai véglényeken innen és túl Kálmán Gábort talán a legjobban az a rejtély foglalkoztatja: miért nem pusztult még el ez az égetni való világ, amire már oly sokan mondták ki a végítéletet?” (Hercsel Adél, prae.hu)
Nova - részlet:
http://kalmangabor.blog.hu/2011/11/07/nova_reszlet
