Jean-Claude Gallotta/Groupe Emile Dubois (F): Mammame

     
A Budapesti Őszi Fesztivál keretében
 
A „zavarbaejtő”, „provokatív” jelzőkkel felruházott Gallotta a kezdetektől fogva úgy gondolta, hogy a tánc mindenkié, amit a koreográfia „hivatalos” képviselői akkoriban mély rosszallással fogadtak. Amikor a 70-es évek végén Gallotta első táncelőadásait megismerte a közönség, az emberek azzal szembesülhettek, hogy a tánc nem feltétlenül az, aminek addig képzelték. A „Groupe Emile Dubois” névre keresztelt tánccsapat a leghétköznapibb mozdulatban is koreográfiai lehetőséget látott. Gallotta még annak a szándékának is hangot mert adni, miszerint a táncot meg kellene szabadítani a koreográfiától, ami abban az időben elfogadhatatlannak számított.
 
Gallotta egy olyan jellegzetes mozgásvilágot hozott létre, mely a szigorú formalizmus és a játékos szabadosság között ingadozik. A részletek iránti figyelem, a hétköznapi mozdulatok iránti vonzódás, a fantáziadús fegyelmezetlenség jellemzi aprólékosan kidolgozott koreográfiáit. A mozdulatok nála mindig meglepetést okoznak. Szédületes mozgásfolyam, melyet váratlanul banálisan hétköznapi, olykor már-már gyerekes gesztusok, lépések, földre esések, gurulások és kétségbeesett ölelkezések szakítanak meg. Koreográfiái ugyanakkor minden előadás esetében átgondoltak és „kordában tartottak”. Ennek a jellegzetes, könnyen felismerhető és markáns mozgásvilágnak a jegyeit „gallotterie”-nak nevezték el a franciák.
 
A Nemzeti Grenoble-i Koreográfiai Központ (Centre Chorégraphique National de Grenoble) igazgatójává történő kinevezése után japán táncosokkal való közös produkciói megszelídítették mozgásvilágát, melyet ezután sokkal inkább egy tündöklő elegancia jellemez. Az általa kreált képek azonban továbbra is álmodozásra késztetnek minket: egy nő eltűnik a saját hajzuhataga alatt, csecsemők lakkcipőben, egy táncosnő a feje tetejére fordítva szemléli a körülötte zajló világot… Gallotta egy költői világba röpít minket, mely nem létezik, de amelyben – vágyakozva – mégis magunkra ismerhetünk.
 
Ez érvényes a „Mammame” című koreográfiájára is. A táncelőadás első része (Le Désert d’Arkadine) 1985-ben született, ezt követte 1986-ban a második rész (Les Enfants qui toussent), mely az Avignoni Fesztivál keretében került ugyanabban az évben bemutatásra. E két részből álló előadás feldolgozása kerül bemutatásra 2003. november 1-én és 2-án a Trafóban.
 
Feldolgozni és újrajátszani a „Mammame”-ot Gallottának abból a vágyából fakadt, hogy a társulat régi darabjait új elemekkel kiegészítve éleszthesse újra és vihesse színre. Gallotta úgy gondolja, hogy minden koreográfiai alkotás egy kezdeti kompozíción alapszik, mely különféle ösztönös és átgondolt részekből tevődik össze. Miután a kompozíció már megszületett, egy alkotói előadásmód fejlődik ki belőle. Mikor egy táncelőadást később feldolgoznak és újrajátszanak, akkor kiderül, hogy mennyire állta ki az idő próbáját, melyek a gyenge és erős pontjai és ezzel egy időben - az új táncosok és új művészeti irányzatok megjelenésével - számtalan új interpretációs lehetőség is felmerül. Az új nézőgenerációk felbukkanása is motiválhatja egy előadás feldolgozását. Végezetül, a darab újraértelmezéséhez az a nagyon egyszerű dolog is hozzájárult, hogy egy montreáli turné során a díszletek és jelmezek nem érkeztek meg időben, így a táncosok a legközelebbi áruházban szereztek be maguknak sortokat és trikókat. Aznap este a színpadon megszületett a „Mammame” új, lecsupaszított változata, melyet azóta is sikerrel játszik a társulat.
 
 
Koreográfia és rendezés: Jean-Claude Gallotta
 
Asszisztens és próbamester: Mathilde Altaraz
 
Fényterv: Sylvain Fabry és Jean-Claude Gallotta
 
Zene: Henri Torgue és Serge Houppin
 
Jelmez: Jacques Schiotto
 
Előadják: Darrell Davis, Ximena Figuerora, Benjamin Houal, Ludovic Galvan, Jean-Claude Gallotta, Yannick Hugron, Hee-Jin Kim, Kae Kurachi, Massa Sugiyama és Thierry Verger
 
Technikai vezető: Pierre Escande
 
Fény: Sylvain Fabry
 
Hang: Antoine Strippoli
 
Produkció: Centre Chorégraphique National de Grenoble, az Espace Malraux-Scène Nationale de Chambéry Savoie támogatásával.
 
A Centre Chorégraphique National de Grenoble támogatói: la Ville de Grenoble, le Conseil Général de l’Isère, la Région Rhône-Alpes, le Ministère de la Communication / DRAC Rhône-Alpes
 
Támogatók: AFAA, Francia Intézet, NKA, NKÖM
TRAFÓ KORTÁRS MŰVÉSZETEK HÁZA
Jegypénztár nyitva tartás:
  • nagytermi előadásnapokon: 17h - előadás vége + 30 perc, max. 22h
  • stúdió-, kabin- és klubelőadás napokon: 17h-20h30
  • egyéb napokon: 17h-20h
Trafó Galéria nyitvatartás:
  • Előadási napokon 16-22h.
  • Nyitva: kedd-vasárnap: 16h-19h
  • Hétfőnként zárva.
Elérhetőségek

  • A Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.

Médiapartnerek

Együttműködő partnerek