a 28-i előadás után:
BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Schilling Árpád rendezővel. Mindenkit szeretettel várunk!
„Vége a visszafogottan elemző, jelenünket és múltunkat feltáró művészi gondolkodásnak. A hatalom súlyos bakancsával az arcunkba lépett. Üvölteni kell! Ezért nincs többé A párt, és ezért van helyette Lúzer. Ha eljössz, megtudod, mit kell tenned. Itt minden kérdésre választ találsz. A miénk az igazi Remény Színháza. Mi tudjuk, hogy mitől lesz szebb a jövő.” – Schilling Árpád
A Lúzer nem csak napjaink görbe tükre, hanem merész és váratlan alkotói gesztus. A történet főszereplője Lilla, a színésznő, aki hűségesen követi a rendszerrel hadakozó rendező férjét, Árpádot. Közös életük a forradalmár művész akaratának rendelődik alá, aki következetesen és megalkuvás nélkül száll szembe az elnyomó hatalommal.
"Figyelj, engem évekkel ezelőtt annyira elkezdett nyomasztani a napi politika, hogy inkább elköltöztem. Rátelepedett a mindennapjainkra, iszonyatos volt. Már a zöldséges is úgy nézett rám, mintha géppisztollyal jöttem volna a boltjába. Annyira be volt feszülve mindenki, hogy az kibírhatatlan volt. Semmi perspektíva."
A fikció itt már teljesen eloldódni látszik a valóságtól, de a Lúzer végig ügyesen egyensúlyoz, ám nem csak ezek, hanem például a tegnap és a ma, a privát és a közösségi, az egyéni és a társadalmi között is. (...) És miközben keserűen röhögünk a töredékekből épülő est kortárs magyar valóságot taglaló jelenetein, Schilling nem engedi, hogy az ő történetéről megfeledkezzünk, sőt közbeszúrásaival, néma vagy tevőleges jelenlétével kisiklatja, új jelentések felé irányítja a nézői figyelmet. - Jászay Tamás (Revizor)
Szereplők: BOROS Levente, BOZSÓKI LICHTENBERGER Imre, HOCK Ernő, KISS-VÉGH Emőke, LÁNG Annamária, MÉSZÁROS Ádám, ÖRDÖG Tamás, SÁROSDI Lilla, SCHILLING Árpád, TERHES Sándor, VRANIK Krisztián, Lawrence WILLIAMS
Írta: SCHILLING Árpád, ZABEZSINSZKIJ Éva és a társulat
Rendezte: SCHILLING Árpád
Zene: BOZSÓKI LICHTENBERGER Imre, VRANIK Krisztián, LAWRENCE Williams
Műszaki vezető: ÉLTETŐ András
Hangtechnikus: SZILÁGYI Zsigmond
Látvány: JURISTOVSZKY Sosa
Produkciós vezető: SCHŐN Edina
Producer: GULYÁS Márton
Koprodukciós partnerek: Trafó Kortárs Művészetek Háza Budapest, Magyarország, Theatre National de Bordeaux Aquitaine, France, Kunstenfestivaldesarts, Brussels, Belgium, Steirischer Herbst, Graz, Austria
A darabban szereplő mesét Lázár Ervin "Hapci király" című műve inspirálta.
BESZÉLGETÉS / KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
Schilling Árpád rendezővel. Mindenkit szeretettel várunk!
„Vége a visszafogottan elemző, jelenünket és múltunkat feltáró művészi gondolkodásnak. A hatalom súlyos bakancsával az arcunkba lépett. Üvölteni kell! Ezért nincs többé A párt, és ezért van helyette Lúzer. Ha eljössz, megtudod, mit kell tenned. Itt minden kérdésre választ találsz. A miénk az igazi Remény Színháza. Mi tudjuk, hogy mitől lesz szebb a jövő.” – Schilling Árpád
A Lúzer nem csak napjaink görbe tükre, hanem merész és váratlan alkotói gesztus. A történet főszereplője Lilla, a színésznő, aki hűségesen követi a rendszerrel hadakozó rendező férjét, Árpádot. Közös életük a forradalmár művész akaratának rendelődik alá, aki következetesen és megalkuvás nélkül száll szembe az elnyomó hatalommal.
"Figyelj, engem évekkel ezelőtt annyira elkezdett nyomasztani a napi politika, hogy inkább elköltöztem. Rátelepedett a mindennapjainkra, iszonyatos volt. Már a zöldséges is úgy nézett rám, mintha géppisztollyal jöttem volna a boltjába. Annyira be volt feszülve mindenki, hogy az kibírhatatlan volt. Semmi perspektíva."
A fikció itt már teljesen eloldódni látszik a valóságtól, de a Lúzer végig ügyesen egyensúlyoz, ám nem csak ezek, hanem például a tegnap és a ma, a privát és a közösségi, az egyéni és a társadalmi között is. (...) És miközben keserűen röhögünk a töredékekből épülő est kortárs magyar valóságot taglaló jelenetein, Schilling nem engedi, hogy az ő történetéről megfeledkezzünk, sőt közbeszúrásaival, néma vagy tevőleges jelenlétével kisiklatja, új jelentések felé irányítja a nézői figyelmet. - Jászay Tamás (Revizor)
Szereplők: BOROS Levente, BOZSÓKI LICHTENBERGER Imre, HOCK Ernő, KISS-VÉGH Emőke, LÁNG Annamária, MÉSZÁROS Ádám, ÖRDÖG Tamás, SÁROSDI Lilla, SCHILLING Árpád, TERHES Sándor, VRANIK Krisztián, Lawrence WILLIAMS
Írta: SCHILLING Árpád, ZABEZSINSZKIJ Éva és a társulat
Rendezte: SCHILLING Árpád
Zene: BOZSÓKI LICHTENBERGER Imre, VRANIK Krisztián, LAWRENCE Williams
Műszaki vezető: ÉLTETŐ András
Hangtechnikus: SZILÁGYI Zsigmond
Látvány: JURISTOVSZKY Sosa
Produkciós vezető: SCHŐN Edina
Producer: GULYÁS Márton
Koprodukciós partnerek: Trafó Kortárs Művészetek Háza Budapest, Magyarország, Theatre National de Bordeaux Aquitaine, France, Kunstenfestivaldesarts, Brussels, Belgium, Steirischer Herbst, Graz, Austria
A darabban szereplő mesét Lázár Ervin "Hapci király" című műve inspirálta.