DOKMA IV.

Bicsák Boglárka: Manézs
Marics Andrea és Marics Krisztina 28 éves egypetéjű ikertestvérek, akik főiskolai tanári diplomával vándorcirkuszokban dolgoztak és közös artista számokat adtak elő. Születésüktől fogva együtt éltek át mindent: hasonló iskolákba jártak, ugyanazt sportolták, egyformán öltöztek, azonos baráti körbe tartoztak. Élvezték, hogy egyforma jellemvonásaikban rengeteg lehetőség van, nem tudták elképzelni egymás nélkül az életüket. 2018-ban egy hosszú külföldi turné sorozat után Andrea kivált a szoros testvéri kötődésből és a munkából. Az ikerség fullasztó, kimondatlan nehézségei, valamint a saját út keresése miatt. A film ezt a hatalmas váltást, az elválás nehézségeit mutatja be.

Bicsák Boglárka alapszakos diplomáját az Eszterházy Károly Egyetemen szerezte, innen érkezett az SZFE dokumentumfilmes képzésére. Jelenleg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, a 24.hu és a KineDok Magyarország videós munkatársaként dolgozik.

Bognár Flóra: Az a Blanka
Nagy Blanka 2018 decemberében vált ismertté, amikor egy kormány kritikus tüntetésen kiállt és elmondott egy azóta hírhedtté vált beszédet. A film azt mutatja be, hogyan állt fel Blanka a kormánypárti média támadásai után és indult el a kiskunfélegyházi önkormányzati választásokon. Végig követjük a kampányolás lelkes pillanatait és a kiábrándulásokat. A film során Blanka dühös kamaszból a politikai életben eligazodni vágyó fiatal felnőtté növekszik.

Bognár Flóra alapszakos diplomáját 2018-ban az Eszterházy Károly Egyetemen szerezte meg mozgóképkultúra és médiaismeret szakon, innen került Almási Tamás és Kékesi Attila osztályába. Jelenleg szerkesztőként dolgozik és következő dokumentumfilm témáját keresi.

Debre Zsuzsa: Elmúlt, azt jól van
Almási Tamás nevezetes ózdi dokumentumfilm-sorozatára reflektálva készítettem Ózdon egy fodrászüzletben az “Elmúlt, azt jól van” című filmet. Egy női fodrászatban, nők szemszögén keresztül ismerjük meg, hogyan gondolnak vissza az ózdi emberek arra a korszakra, mikor még működött az Ózdi Kohászati Üzem. Általában a kohóban folyó munkálatokat férfiakkal kötjük össze, a legtöbb, fellelhető fotóábrázoláson is férfiak vannak, így kissé háttérbe szorul az a tény, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek nagy számban foglalkoztatott nőket is, hiszen a korszak sajátossága a nemek közti kényszerű egyenlőség. Nosztalgikus révedezés rajzolódik ki a történetekből, amelyeket hajvágás közben mesélnek el egykori gyári dolgozók.

Debre Zsuzsa az SZFE TV-s osztályában szerezte első diplomáját, 2021-ben pedig elvégezte a dokumentumfilmes mesterszakot. Jelenleg első egészestés dokumentumfilmjét fejleszti, emellett a castingügynökséget vezet, illetve szerkesztőként dolgozik.

Hatházi Fanni: Majdnem jó
A koronavírus kezdete óta sokan veszítették el az állásukat. Kevés olyan iparág van, amelyben a járvány fellendülést hozott, de a házhozszállítás ilyen, így sokan a munkanélküliek közül futárnak álltak. Balázs is. Ám ő abban különleges, hogy nem a Covid-19 okozta kényszerhelyzet, hanem a szabadságvágy vette rá a váltásra. Balázs eddig az igazi értelmiségi karrierálmot élte. Managament diplomájával először az ENSZ-nél később pedig a TASZ-nál dolgozott, amelynek ő volt a pénzügyi vezetője. Barátnője francia, szintén ENSZ munkatárs, két közös gyereküket a Szent István parktól egy utcányira nevelik. Szabadidejében énekel, basszusgitározik és fut. Egy időben ultramaratonokat is. Ugyanis nem boldog, a fentiek ellenére úgy érzi, valami hiányzik. Az elmúlt években tehát megpróbált mindent, hogy elterelje a figyelmét arról, hogy ami másnak álom, neki teher. Sok évnyi őrlődés után tavaly döntötte el, hogy váltani fog, és azt is, hogy biciklisfutár lesz. Azt mondja, megnyugtatja, ahogy az agya kikapcsol, amikor teker. Április óta félállásban csinálja, azonban januártól végleg befejezi a munkát a TASZ-nál, és már csak a futárkodás marad. De hogy bírja az értelmiségi, jelentős karriert befutott férfi, hogy ezentúl csak a tekerés van? Elég lesz neki? A kiégés az népbetegséggé vált a mai fiatal és középgenerációban, sokan boldogtalanok azokban az állásokban, amelyek megszerzéséért éveket küzdöttek. Azonban lépni kevesen mernek. A film bemutat egy olyan embert, aki megtette ezt a nagy ugrást.

Hatházi Fanni filmrendező, és televíziós szerkesztő. Nemrég fejezte be mesterdiplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendező művész szakán. Eredetileg televíziós műsorkészítőként végzett 2012-ben, Fekete Ibolya oszályában akkori diplomafilmjének készítése közben esett szerelembe a dokumentumfilm műfajával. Az elmúlt tíz évben egyébként számos televízióműsorban és sorozatban dolgozott riporterként, szerkesztőként és kreatívként.

Mazzag Izabella: Oliva
Oliva a Magyar Nemzeti Balettintézet fiatal, tehetséges növendéke. Kilencévesen rengeteg terve és célja van a balett világában, de emellett, ugyanúgy éli az életét, mint egy átlagos kislány. Iskolába jár, tanul és leckét ír. Két nővére versenysportol, míg szülei teljesen alárendelik magukat annak, hogy minden lehetőséget megteremtsenek gyermekeiknek, sikereik eléréséhez. Ez az út, mint minden sikerhez vezető út tele van akadályokkal és azok leküzdésével.

Mazzag Izabella édesapja festőművész, így képek között nőtt fel és képekben is gondolkodik. Rendezőként a részletek kiemelése, a megszokottól eltérő motívumok bemutatása és különböző folyamatok asszociatív elemelése foglalkoztatja. Szereti a szépet, ami szerinte nem csak egy alkotásra de a filmkészítés áldozatos, összetartó és koncentrált munkafolyamataira is igaz. Célja olyan magas minőségű alkotások létrehozása, amik az érzetek szintjén kommunikálnak a nézővel, miközben különböző rétegeket teremtenek a kapcsolódásra.

Tóth Fruzsina: Valami Hiányzik (trailer)
Valami hiányzott, amikor a gimiből az egyetemre kerültem. Aztán rátaláltam a Társadalomelméleti Kollégiumra (TEK), ami idővel megtartó közösséget, célt, szerepet és érlelődő baloldali világképet adott. A film arról szól, ahogy kiköltözésem után visszajárok erre a helyre, ami az otthonom volt, ugyanakkor egyre kevésbé az, és ezúttal filmkészítőként, egy reflexív pozícióból próbálom megörökíteni, hogyan válik sokunknak az élete meghatározó részévé és milyen amikor tovább kell menni. A barátaim követése közben feltárul a sajátos, zárt világ; az éjszakába nyúló gyűlések, ahol bebizonyosodik, hogy a bázisdemokrácia megérős türelemjáték, bár azon mindig összeveszünk, hogy senki sem mosogat vagy, hogy milyen egy igazi feminista. A Tőke olvasó táborok csendjei és vitái, mit jelent egy poszt-szovjet országban baloldalinak lenni, mi az örökség amivel számot kell vetni; a másnapos filmnézések a klubban, és az elmaradhatatlan pletykálás, ki-kivel kavart a tegnapi buliban.

Tóth Fruzsina 2017-ben végzett az ELTE BTK Szabad bölcsészet - Filmelmélet és Filmtörténet specializáció alapszakán. 2015-től a Társadalomelméleti Kollégium tagja, majd később titkára volt. 2017-ben kezdte el a Budai Rajziskola Művészeti és Médiafotográfus szakát, innen felvételizett az SZFE Dokumentumfilm-rendező művész osztályába. Jelenleg videós gyakornokként dolgozik a 24.hu-nál.

Zalai Szilveszter: Feleslegesek
1980, Cambridge, Massachuesetts – A hidegháborús fegyverkezési verseny szociális lábnyoma szemet szúr néhány fiatalnak, akik úgy érzik, tenniük kell valamit, mintegy a rendszer hiányosságait kompenzálandó. Így alakul meg a Food Not Bombs; egy civil szervezet, melynek célja, hogy feleslegesnek ítélt, ám emberi fogyasztásra még alkalmas élelmiszereket gyűjtsön össze, ételt készítsen belőlük, és eljuttassa azt a rászorulókhoz. A hazai Food Not Bombs-csapat gyakorlatilag a budapesti punk-szubkultúrából nőtte ki magát, alulról szerveződve, saját finanszírozásból. 2012 óta heti rendszerességgel készítenek ételt a nélkülözők – elsősorban a budapesti hajléktalanság – számára. A társaság összetételét jelentős fluktuáció jellemezte az elmúlt nyolc esztendőben; az önkéntesek a mai napig jönnek- mennek, ám a punk szellemiség marad, s vele együtt egy jól körvonalazható, sajátságos mag is – afféle család. 2021– pandémia, lezárások. A Food Not Bombs csapata komoly kihívás előtt áll. Hogyan vezényelhető le a főzés úgy, hogy tilos a rendezvény-szervezés, és miként jön létre az ételosztás akkor, amikor gyülekezni sem megengedett?

Zalai Szilveszter alapszakos diplomáját a Kaposvári Egyetemen szerezte, innen érkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Nem-fikciós műfajok esetében fontosnak tartja a társadalmilag releváns témák feldolgozását, a vélt igazság közvetítésének őszinte szándékát. Szeretné kipróbálni magát játékfilmek író-rendezőjeként is, hasonló elveket követve.