A Hodworks Pirkad című produkciójában a mozgás teremtését látjuk. A test mint egy táj, intim közelségben tárul fel. A meztelen testet az izmok rajzolata, a bőr gyűrődései, az érintések lenyomata, a bőrpír öltöztetik. Megmutatkozik a test manapság olyannyira elfojtott, tabuvá tett anatomikus-mechanikus gép mivolta, „állat-minősége”. A kölcsönhatások folytonossága, a megállíthatatlan változások a táncosoktól rendkívüli tudatosságot, erőt, kifinomultságot és figyelmet követelő performansszá alakítják ezt az emberi-fizikai tapasztalások ritka pillanatait kutató, merész előadást. Előítéletmentes, szabad, radikális testkutatás, ahogy Hód Adrienntől megszoktuk.A Pirkadot a 2014-es év 20 legkiemelkedőbb előadása közé választotta az Aerowaves nemzetközi kortárstánc hálózat és 2014-ben Lábán Rudolf díjat nyert az előadás, mint a 2013-as év egyik legjobb kortárs tánc előadása.
„A kortárs interpretáción belül sem szokványos előadás, legalábbis hazai viszonylatban, hiszen előzményei Meg Stuarttól Xavier Le Roy-ig – a hagyományos (akár posztmodern) koreográfiai elvekkel leszámoló kísérletektől az úgynevezett test-transzformációs performanszokig – a kilencvenes évektől kimutathatók az európai kortárs táncművészetben. Próbatételt említettem – s nem csak azért, mert Hód Adrienn külföldi kortársaihoz hasonlóan szintén önreflexív, önmagát értelmező, konceptuális terepnek, szisztematikus mozgás- és testkutatásnak tekinti a „kortárs táncot”, ami a nézőktől is teljesen újszerű befogadói hozzáállást követel meg. Hanem mert a Hód táncosai (Cuhorka Emese, Garai Júlia, Molnár Csaba, Marcio Canabarro) az általános színpadi gyakorlattól eltérően végig anyaszült meztelenül interpretálják a koreográfiát.”
(Králl Csaba: Láncreakció ÉS 26/05/2013)
“Mizsei Zoltán összemosott fehér zaj szerű zenéjével együtt, méreteiben és intenzitásában növekszik a mozgás, majd csillapodik. Garai és Canabarro meghitt gesztusok kezdeményeit ismételgetik – ölelésbe mennek, homlokuk összeér – melankolikus törés érzés és cselekvés közt.”
An Exercise in Stripping to Essentials, Siobhan Burke kritikája
Megjelent: The New York Times, 2014. november 26.
“megtagadja a közönségtől mindazt, amit az ember tetszetősnek talál a táncban – méltóságteljes mozdulatokat, dallamos zenét, egyfajta történetet, vagy jellemfejlődést, jelmezt, díszletet, kényelmes széket ízlésesen távol.”
Hodworked, Tom Philips kritikája
Megjelent: 2014. november 24., http://www.
Élőzene: Mizsei Zoltán
Zenei konzultáns: Sőrés Zsolt Ahad
Konzultáns: Szabó-Székely Ármin, Sőrés Zsolt, Marco Torrice
Fény: Dézsi Kata
Koreográfia: Hód Adrienn
"A test feltárul, mint egy táj, az izmok rajzolata, a bőr gyűrődései, az érintések lenyomatai, a bőrpír öltöztetik."
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Départs, EU Kultúra Keretprogram, Budapest Főváros IX. Kerület, Off Alapítvány, Új Előadóművészeti Alapítvány, Műhely Alapítvány, SÍN Kulturális Központ
"Talán a legnagyobb különbség a tánc és a többi előadóművészet között az, hogy itt nem biztos, hogy megkapod azokat a kapaszkodókat, amelyeket ismersz és segíthetnek az értelmezésben."