Ha jazzgitározásról esik szó, és csak pár nevet lehet említeni a kortársakból, akkor Bill Frisell bizonyára az elsők között lenne. Egyedi gitárjátéka ezerből is könnyen felismerhető: dallamközpontúság, ízléses effekthasználat, intim megszólalás. Saját bevallása szerint Jim Hall harmóniáiból és Jimi Hendrix gitárhangzásából bújt elő. Még hosszasan sorolhatnánk, hogy egy szótlan coloradói cowboy, akiben túlteng az alázat és a melankolikus optimizmus, és akinek ha fegyver kell a kezébe, akkor az természetesen egy Telecaster, milyen nagy nevekkel játszott már, mennyi jó lemezt készített.
Ez a koncertje egy kalandos utazás lesz gyerekkorának instrumentális popzenéibe, egy szokatlan alámerítkezés az űrkorszak elektromos gitárzenéibe, amiben a legkiemelkedőbb zenésztársai lesznek a kísérői.
Ez a koncertje egy kalandos utazás lesz gyerekkorának instrumentális popzenéibe, egy szokatlan alámerítkezés az űrkorszak elektromos gitárzenéibe, amiben a legkiemelkedőbb zenésztársai lesznek a kísérői.
Post by Trafó House.
Bill Frisell - gitár
Greg Leisz - pedal steel gitár
Tony Scherr - nagybőgő
Kenny Wollesen - dob