Nedves hálózatok | kísérőesemények

időpont: 2019. november 21. (csütörtök) 18:00 – 20:00

18 órától – Szalipszki Judit tárlatvezetése a Nedves hálózatok című kiállításon | Trafó Galéria (magyar nyelven)

18:30 órától

Louis Henderson előadása | Trafóklub (angol nyelven)

A prokaryote precariat előadása | Trafóklub (magyar nyelven)

Az esemény ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Louis Henderson: Plantation Capitalism

Louis Henderson előadásában elsősorban a Dominikai Köztársaság nyugati, Haitival határos partijainál fekvő, nagyon magas sótartalmű Lago Enriquillo történetéről hallunk majd. A mindkét irányból dombokkal határolt, keleti oldalról pedig az óceán felé nyitott tó szintje nemrégiben újra emelkedni kezdett, elárasztva a környező területeket; lerombolva falvakat, fákat, mezőgazdasági területeket, és ennek következtében elpusztítva a helyi lakosok, növények és állatok életét és élőhelyét. Egyesek a tó vízszintjének emelkedését az éghajlatváltozásra és a világtengerek hőmérsékletének emelkedésére vezetik vissza. Mások szerint ez a változás más okok miatt történt. Néhányan úgy gondolják, hogy a kormányzat áradásokat szervezett, hogy a tómederben lévő olajhoz hozzáférjenek; mások egy korrupt helyi gátprojektet sejtenek a háttérben, ami a felesleges vizet a tavat tápáló folyók medrébe szivattyúzta. Henderson előadásában egy poétikus narratívát vázol fel a Lago Enriquillo és a Dominikai Köztársaság mint az ültetvényalapú kapitalizmus (és ebből következően, a globális kapitalizmus) bölcsőjének történetével és jelenével kapcsolatban, valamint ennek a kapcsolódásait és ökológiáját tárja fel kortárs ökológiai válságunk fényében. A Donna Haraway és Édouard Glissant elméleteire is támaszkodó előadás mikro-nézőpontból közelít rá az egykor fajgazdag ökoszisztémákra, melyeknek a sziget otthont adott, és azon elmélkedik, hogy a megmaradt érzékeny és törékeny ökoszisztéma milyen lehetséges létmódok mentén élhet túl egy poszt-antropocén korszakban.

Louis Henderson filmrendező alkotói gyakorlatában elsősorban a gyarmatosítás, a technológiák, a kapitalizmus és a történelem összefüggéseire koncentrál. Azzal kísérletezik, hogy hogyan lehet a rassz alapú kapitalizmus és a máig ható európai gyarmatosító hatalmi projekt globális létünkre gyakorolt hatását különféle együttműködéseken keresztül megfogalmazni és megkérdőjelezni. Praxisában egy, az archeológia módszertanával rokonságot mutató módszerrel dolgozik; filmjei a társadalom kulturális és materiális maradványainak rétegeit fejtik fel. Henderson 2017 óta dolgozik együtt a The Living and the Dead Ensemble-lal. A csoport Haitin és Franciaországban is aktív; színházi, zenei, slam, költészeti és filmes alkotásokat és eseményeket hoznak létre. Louis Henderson filmjeit többek között a hollandiai Rotterdam International Film Festival, a portugál Doc Lisboa, a Kijevi Biennále, a berlini SAVVY Contemporary, a British Film Institute, a párizsi Centre Pompidou, a koppenhágai CPH:DOX, a New York Film Festival, a belga Contour Biennále, a londoni Gasworks, a Tate Modern és a Whitechapel Gallery, valamint a madridi Museo Reina Sofia mutatta be.

prokaryote precariat: „Neptun kényszermunkában"

A prokaryote precariat a magyar tengerakarást és tengeremlékezetet kutatja. Előadásán eddigi tevékenységét mutatja be, beleértve korábbi fiumei kiállítását, és a Nedves hálózatokra készült Corpus separatumot, amelyben a magyar tenger kultúrtörténete, politikatörténete, emlékezettörténete az emberi és nonhumán hálózatok megfoghatatlan kötőanyagát alkotó világtengerébe olvad. Lélegzetnyi merülés a tengertelenségbe, a tenger nélküli tudományos és művészeti fantáziákba, tényekbe, mítoszokba, együttállásokba. A prokaryote precariat csoport - Német Szilvi, Gosztola Kitti és Horváth Olivér - három éve dolgozik együtt, nevüket Apáthy István a zoológiai állomásokról szóló írása ihlette. A csoport érdeklődésének fókuszában a tengerkutató állomás mint a tudományos beszédmód és a fantázia - az állatitól az emberiig, az egysejtűtől a galaktikusig ívelő - találkozási felülete áll. A prokaryote precariat csoport különböző forrásanyagok összeillesztésével arra tesz kísérletet, hogy feltárják, hogy a magyar-horvát tengermellék tájképzete miként konstruálódott, és hogy milyen szerepet töltött be a kollektív nemzeti képzeletben. A kutatást többek között a Nedves hálózatok című kiállításon is látható zine és falrajz foglalja össze. A magyar nyelvű szövegrészletek segítségével kibontakozik az a szimbolikus szerep, amit Fiume és a magyar kikötő ténye jelentett a tengermellék nemzetiesítésén fáradozó földrajztudósoknak és tengerbiológusoknak; illetve hogy Fiume “milyen előkelő helyet foglalt el a magyar ember gondolatvilágában”.

A Nedves hálózatok című kiállítás 2012. január 5-ig tekinthető meg a Trafó Galériában.

további információ a kiállításról

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Magyarország Hágai Nagykövetsége, Honfi Zsolt, Káli Kövek