A GYÚJTÓPONT SZÍNHÁZI SOROZAT keretében, francia nyelven, magyar és angol felirattal
Kritkus Óra - A december 14-i előadás után Tompa Andrea színházkritikus beszélget az alkotókkal. Mindenkit szeretettel várunk!
Vagy költs többet! Vásárolj többet! Keress többet! Vagy menj terápiára! Találj fel egy terápiát! Vagy legyél kínai!
„Nem biztos, hogy színház, de az biztos, hogy nem jet-ski.” – állítja a társulat. Az előadás messzire rugaszkodik a hagyományos színházi formától és eszköztártól. Gazdasági válság, fenntartható fejlődés, fogyasztás, depresszió. 2008 ősze óta a bőrünkön érezzük ezeket a fogalmakat. A két besorolhatatlan brüsszeli társulat koprodukciója ezt igyekszik kikezdeni. A Transquinquennal és a Groupe Toc felkészülésképpen hónapokon át konferenciákat, találkozókat, beszélgetéseket és művészeti akciókat szervezett a témában. Ennek eredményéképpen pedig egy cinikus globalizáció és kapitalizmus kritikát hoznak nyugatról. Abszurd, fekete humorral kapjuk kézhez a kérdéseket: ki felelős a válságért, mik az okai és mit (nem) lehet tenni? Rákoppintanak a képmutatásunkra, túlreflektálnak és két nevetés között jól pofán is vágnak. Egy viszont biztos: jó közönség leszünk.
Az előadás lenyűgöző, plasztikus, néhol nevettető, néhol megdöbbentő, de a hagyományos színházi formától és eszköztártól messzire elrugaszkodik. Színház, performansz, vagy talán tablóképek sorozata? Mindegyik és egyik sem. Fekete humor, szarkazmus, abszurditás. Nem morális tanmese, hanem állapotrajz valódi számokkal, tényekkel, adatokkal. Posztmodern színházi előadás, avantgárd esztétika.
Író, rendező: Bernard BREUSE, Miguel DECLEIRE, Marie HENRY, Raphaël NOËL, Stéphane OLIVIER, Hervé PIRON, Anne THUOT, Mélanie ZUCCONI
Díszlet, jelmez: Marie SZERSNOVICZ
Rendezőasszisztens: Diane FOURDRIGNIER
Technika: Koen RAES
3D terv: Laurent TALBOT
Berendezők: Marion MENAN, Lou BOSCQ
Szervező: Céline RENCHON
http://www.transquinquennal.be
Az előadás a Gyújtópont Színházi Sorozat ötödik állomása. A korszerű színház - és színházcsinálás komplex eszköz: közvetlen kapcsolatot teremt játszók és nézők közt, és a szokásos egyoldalú befogadás helyett a párbeszédes viszonyra épít. Közvetít és felmutat. Épít nézői gondolkodására, aktív részvételére, sőt esetenként számít ellenállására is. A sorozatban bemutatkozó társulatok között van olyan, amelyik erős vizualitással operál, van olyan, amelyik az interaktivitásra, a nézői részvételre épít, van olyan, amelyik a hagyományos történetmesélést választja, és szinte mindegyiknél fontos és kiemelt szerepet kap a (mozgó) kép. Öt minta arra, hogyan lehet ma, 2012-ben aktuális témákat művészileg is aktuális módon bemutatni.
Kritkus Óra - A december 14-i előadás után Tompa Andrea színházkritikus beszélget az alkotókkal. Mindenkit szeretettel várunk!
Vagy költs többet! Vásárolj többet! Keress többet! Vagy menj terápiára! Találj fel egy terápiát! Vagy legyél kínai!
„Nem biztos, hogy színház, de az biztos, hogy nem jet-ski.” – állítja a társulat. Az előadás messzire rugaszkodik a hagyományos színházi formától és eszköztártól. Gazdasági válság, fenntartható fejlődés, fogyasztás, depresszió. 2008 ősze óta a bőrünkön érezzük ezeket a fogalmakat. A két besorolhatatlan brüsszeli társulat koprodukciója ezt igyekszik kikezdeni. A Transquinquennal és a Groupe Toc felkészülésképpen hónapokon át konferenciákat, találkozókat, beszélgetéseket és művészeti akciókat szervezett a témában. Ennek eredményéképpen pedig egy cinikus globalizáció és kapitalizmus kritikát hoznak nyugatról. Abszurd, fekete humorral kapjuk kézhez a kérdéseket: ki felelős a válságért, mik az okai és mit (nem) lehet tenni? Rákoppintanak a képmutatásunkra, túlreflektálnak és két nevetés között jól pofán is vágnak. Egy viszont biztos: jó közönség leszünk.
Az előadás lenyűgöző, plasztikus, néhol nevettető, néhol megdöbbentő, de a hagyományos színházi formától és eszköztártól messzire elrugaszkodik. Színház, performansz, vagy talán tablóképek sorozata? Mindegyik és egyik sem. Fekete humor, szarkazmus, abszurditás. Nem morális tanmese, hanem állapotrajz valódi számokkal, tényekkel, adatokkal. Posztmodern színházi előadás, avantgárd esztétika.
Író, rendező: Bernard BREUSE, Miguel DECLEIRE, Marie HENRY, Raphaël NOËL, Stéphane OLIVIER, Hervé PIRON, Anne THUOT, Mélanie ZUCCONI
Díszlet, jelmez: Marie SZERSNOVICZ
Rendezőasszisztens: Diane FOURDRIGNIER
Technika: Koen RAES
3D terv: Laurent TALBOT
Berendezők: Marion MENAN, Lou BOSCQ
Szervező: Céline RENCHON
http://www.transquinquennal.be
Az előadás a Gyújtópont Színházi Sorozat ötödik állomása. A korszerű színház - és színházcsinálás komplex eszköz: közvetlen kapcsolatot teremt játszók és nézők közt, és a szokásos egyoldalú befogadás helyett a párbeszédes viszonyra épít. Közvetít és felmutat. Épít nézői gondolkodására, aktív részvételére, sőt esetenként számít ellenállására is. A sorozatban bemutatkozó társulatok között van olyan, amelyik erős vizualitással operál, van olyan, amelyik az interaktivitásra, a nézői részvételre épít, van olyan, amelyik a hagyományos történetmesélést választja, és szinte mindegyiknél fontos és kiemelt szerepet kap a (mozgó) kép. Öt minta arra, hogyan lehet ma, 2012-ben aktuális témákat művészileg is aktuális módon bemutatni.
