A beskatulyázhatatlan, teátrális, „ördögien angyali“ Tiger Lillies szeptemberben ismét Budapesten! Az együttes múlt nyári Szigetes fellépése után itt az újabb esély elcsípni a szürrális világba kalauzoló triót. Az együttes dalai az angliai élet mélyére hatolnak: prostituáltak, kábítószerfüggők, tolvajok, lecsúszott alakok történeteit hallhatjuk gyönyörű, angyali hangon megénekelve. Zenéjük az opera és a cigány dallamok meglepő ötvözete, ám ami igazán megkülönbözteti őket bármi mástól, az előadásaik lenyűgöző érzelmi töltete és nyers szenvedélye.
A "kasztrált bűnöző anarchista brechti blues-triója" - jellemezi a Martyn Jacques, Adrian Huge, Adrian Stout alkotta Tiger Lillies világát a Trafó. A 19 évvel ezelőtt, Londonban alakult zenekar énekese, Jacques fiatalkorában a londoni Soho közepén, egy nyilvánosház felett lakott, így naponta találkozott a dickensi élet különös figuráival: a kiszolgáltatott, nehéz sorsú emberekkel és a nagyvárosi élet bohémjaival. Mindez nagyban inspirálta és befolyásolta művészetét. Hét éven keresztül képezte magát operaénekesként, azon belül is a kasztrált stílust sajátította el; ezt a különös hangot hallhatjuk a Tiger Lillies koncertjein is.
Mivel a zenekart lehetetlen skatulyákba gyömöszölni, a jelentős kereskedelmi siker és a széles körű ismertség is elkerülte őket. Saját magukat ezért inkább a "híres emberek zenekarának" szokták nevezni, mivel rajongóik között megtalálható Marilyn Manson, Mel Brooks, Barry Humphries, Terry Gilliam vagy Matt Groening a Simpsonsból. A fentiek közös jellemzője, hogy mind "őrült", radikális emberek.
És hogy mire számítsunk a koncerten? Jaques, aki még vásárolni is viktoriánus öltözetében megy le, és akit a Los Angeles Times "Viktória királynő legrosszabb rémálmának" nevezett, így nyilatkozott a fellépéseikről: "Sosem beszélek a közönséghez. Nem mosolygok, de ha mégis, inkább gúnyosan. Utálom a show business-t. Az a célom, hogy furcsa és kényelmetlen helyekre vigyem az embereket. El akarom tájolni a közönségemet, de nem azért, hogy kínozzam őket. Még így is szórakoztatni akarok, és boldognak akarom látni őket, amikor elmennek."
A "kasztrált bűnöző anarchista brechti blues-triója" - jellemezi a Martyn Jacques, Adrian Huge, Adrian Stout alkotta Tiger Lillies világát a Trafó. A 19 évvel ezelőtt, Londonban alakult zenekar énekese, Jacques fiatalkorában a londoni Soho közepén, egy nyilvánosház felett lakott, így naponta találkozott a dickensi élet különös figuráival: a kiszolgáltatott, nehéz sorsú emberekkel és a nagyvárosi élet bohémjaival. Mindez nagyban inspirálta és befolyásolta művészetét. Hét éven keresztül képezte magát operaénekesként, azon belül is a kasztrált stílust sajátította el; ezt a különös hangot hallhatjuk a Tiger Lillies koncertjein is.
Mivel a zenekart lehetetlen skatulyákba gyömöszölni, a jelentős kereskedelmi siker és a széles körű ismertség is elkerülte őket. Saját magukat ezért inkább a "híres emberek zenekarának" szokták nevezni, mivel rajongóik között megtalálható Marilyn Manson, Mel Brooks, Barry Humphries, Terry Gilliam vagy Matt Groening a Simpsonsból. A fentiek közös jellemzője, hogy mind "őrült", radikális emberek.
És hogy mire számítsunk a koncerten? Jaques, aki még vásárolni is viktoriánus öltözetében megy le, és akit a Los Angeles Times "Viktória királynő legrosszabb rémálmának" nevezett, így nyilatkozott a fellépéseikről: "Sosem beszélek a közönséghez. Nem mosolygok, de ha mégis, inkább gúnyosan. Utálom a show business-t. Az a célom, hogy furcsa és kényelmetlen helyekre vigyem az embereket. El akarom tájolni a közönségemet, de nem azért, hogy kínozzam őket. Még így is szórakoztatni akarok, és boldognak akarom látni őket, amikor elmennek."
